9 rész

„Mint máskor, most is pár perc alatt elaludtam.”

Reggel ismét nagyon jó kedvvel keltem fel. Azzal a tudattal hogy már kora reggel Taylorral fogok lógni. Nem szóltam Kírának, mert még tegnap este felhívott hogy Jace-el fog menni. Szép akartam lenni, végre hódítani akartam. Bár szerintem ez már sikerült, csak hogy Taylor még jobban „harcoljon” értem. Élvezem ezt a dolgot, vicces és egyben jó érzés. Felvettem egy fehér mini szoknyát, és egy csini topot. A hajamat pedig összefogtam. Nem vittem könyvet se mivel azt mondták hogy csak informálnak minket, hogy mi lesz. Lementem még enni valamit, aztán már el is indultam. Mire oda értem a megbeszélt helyre, már Taylor is ott volt.
- Na jó napot.
- Na Helló.
- Hát ideértél.
- Ide ám.
- Mehetünk?
- Aha
- Este jól aludtál?
- Micsodakérdés ez?
- Csak úgy megkérdeztem
- Hát jól aludtam
- És te?
- Én is
- Remélem ma nem sokáig beszélnek majd a tanárok
- Én is remélem
Fél úton egy kínos csend állt be. Vagy is nem volt olyan kínos, csak még reggel volt és mindketten még álmosak voltunk a beszélgetéshez. Amikor megláttuk a sulit, alig hittünk a szemünknek, a fél iskola teljesen leégett. Őszintén szólva félig szomorú voltam félig pedig örültem. Szeretek ide járni, és remélem hogy nagyon hamar újjáépítik. És az a jó hogy valószínűleg előrehozzák a nyári szünetet.
- El tudod te ezt hinni?
- El.
- Hát jó te még kb 1 hete jársz ide, de én már egy éve.
- Igaz, de eddig szeretem.
- És valószínű hogy szeretni is fogod. Na de szerintem menjünk be. Legalább a másik fele még ép.
- Hát igen.
Amikor bementünk teli volt a suli, a tornaterembe kellett menni. És ott a saját osztályunkhoz állni. Megtaláltam Kíráékat így én is beálltam. Nem sokat kellett várni és már jött is az igazgató.
- Mindenkinek jó reggelt. Akkor megkezdeném a kis beszédemet. Szóval mint tegnap láttátok egy tragédia történt, leégett a fél iskola, és ezt a kárt nagyon nehéz lesz helyrehozni. Valószínűleg egész nyáron újjá építjük, és jövő héten már kezdik is az építészek. Megpróbáljuk ugyanolyanra vissza csinálni, és ha már építkezünk akkor úgy gondoltuk a kollégáimmal, hogy nem árt még egy táncterem. Így szeptembertől ha minden jól megy, 1 táncteremmel több lesz. Nektek, diákoknak jó hír, hogy mától hivatalosan is nyári szünet van. Szombaton 14:00 –kor lesz az évzáró, kint az iskola pályán. Reméljük ez senkinek sem fog gondot okozni, és mindannyian el tudtok jönni. Mindenkinek kellemes nyarat kívánok. Sziasztok
És akkor ennyi lett volna az az informálás. Hát nem mondom tartott kb 10 percig. Nagyon jó, mondhatták volna hogy elég mondjuk 10 órára bejönni. Lementünk Kírával a szekrényünkhöz és mindent kipakoltunk. Aztán már indultunk is haza. Taylort nem is láttam hogy merre lehet, és Jace sem volt sehol. De mi mindenesetre hazaindultunk. 20 percbe telt kb mire hazaértünk. Anyukám ismét meglepődött hogy milyen hamar hazaértem. Elmondtam neki, aztán felmentem a szobámba és visszafeküdtem aludni, még nagyon álmos voltam. Azt hiszem aludtam is 1 órát mert mikor felébredtem már 10:32 volt. Telefoncsörgésre keltem fel. Kíra volt az.
- Szia merre vagy?
- Itthon vagyok.
- Aludtál?
- Aha
- Akkor bocsi, nem akartalak felkelteni
- Semmi baj mondd
- Hát semmi csak kérdezni akartam hogy megyünk-e vásárolni?
- Nem tudom, talán később. Most nincs sok kedvem.
- Okés nem baj. De majd szólj ha menjünk.
- Oké szólok.
- Szia
- Szia
Semmi kedvem nem volt ma vásárolni. Csak pihenni akartam egész nap. Közbe neteztem, felnéztem msn-re. Nagyon sokan voltak fent, és egyből mindenki rám írt. Köztük Taylor is.
- Szia miért nem vártál meg a sulinál?
- Szia, nem szóltál hogy várjalak meg.
- Ja, azt hittem meg vársz.
- Hát akkor bocsi
- Nem baj.
- Mit csinálsz?
- Unatkozok és te?
- Én eddig pihentem, még most keltem fel 10 perce
- Visszaaludtál?
- Aha
- De jó neked. Én is akartam még kicsit de nem tudtam. Csak is egy valaki jár a fejembe.
- Ó tényleg kicsoda?
- Nem mondom meg.
- Mert?
- Titok
- Előttem ne titkolózz.
- Mert?
- Mert úgy is kiderítem. De sejtem ki az a valaki.
- Tényleg.
- Aha
- És ki az szerinted?
- Titok
- Légyszi
- Milyen légyszi? Te is titkolózol.
- Nem baj
- Hát persze.
És lejöttem msn-ről. Ő titkolózik akkor én miért ne pff. Visszahívtam Kírát hogy mehetünk vásárolni. Most kivételesen gyalogoltunk, és villamosoztunk. Sétálgattunk a butikok között, és vettünk megint jó pár cuccot. A plázába is be néztünk, de ott már csak sétálgattunk. Nyaltunk egy fagyit, és pizzáztunk. Megnéztük hogy milyen filmek mennek a moziba, és beültünk egy vígjátékra. Tök jó film volt, sokat nevettünk rajta. Mire vége lett már délután 4 óra körül járt az idő. Amikor hazaértem, nem tudtam mit csináljak. De nem volt valami jó kedvem és így felmentem gitározni. Mikor rossz kedvem van jól esik zenélni. Aztán 1 óra múlva megint csörög a telefonom. És megint Kíra volt az.
- Szia otthon vagy?
- Igen mert?
- Kitaláltuk hogy el mehetnénk ma sátorozni. Tudod a haverokkal.
- Hát nem tudom, nincs sátram.
- De nekem van egy 2 személyes, elférnénk benne.
- És kik jönnének?
- Hát tudod, Liliék, Jace, Taylor meg mindenki. 10 tuti hogy leszünk.
- Megyek megkérdezem és visszahívlak.
- Okés.
Lementem megkérdezni, bár nem sok kedvem volt ehhez sem. De akkor sem hagyom ki.
- Figyelj anyu, öhm szeretnénk ma sátorozni Lilivel és Kírával, meg még pár barátunkkal.
- És ezt most találtátok ki?
- Hát most hívott Kíra hogy jó lenne sátorozni egyet.
- Nem tudom kicsim, nem szívesen engedlek el. Fiúk is lesznek?
- Hát csak pár jó haver.
- Ugye nem csinálsz butaságot?
- Anya úgy ismersz?
- Nem. De vigyázz magadra nagyon.
- Akkor elengedsz?
- Én igen de apádat is meg kell győznöd.
- Az nehéz lesz. Merre van?
- Fent van a szobába.
- Oké.
Felmentem és óvatosan megkérdeztem aput. Mivel nem szívesen enged el este oda ahol fiúk is vannak. De ezt nem akartam mondani neki.
- Szia apu
- Szia kicsim.
- Figyelj öhm szeretnénk Kírával és Lilivel ma sátorozni. Elmehetek?
- Most azonnal?
- Igen, most találtuk ki.
- Hát nem is tudom, mások is lesznek?
- Hát még pár barát.
- Fiúk is?
- Kíra barátja lesz ott azt hiszem.
- Ismerem?
- Nem tudom.
- De apu tudod hogy vigyázok magamra. Légyszi engedj el
- Rendben, menj csak de nagyon vigyázz magadra. Egyébként lesz a táborhely?
- Hát ott a park közelében van egy ilyen tábor féleség ahová le sátorozhatunk, és ott.
- Az nincs is olyan messze.
- Igen. Akkor mehetek?
- Menj csak.
- Köszi. Szia Jó éjt.
- Nektek is. Szia
Be mentem a szobámba és átöltöztem valami melegebbe. Össze szedtem a szükséges cuccaimat és felhívtam Kírát.
- Szia, mehetek.
- Á de jó.
- Akkor ott a parknál?
- Igen pontosan ott.
- Rendben nem sokára ott leszek
- Oké siess.
- Szia
- Szia
Majdnem elfelejtettem az egyik legfontosabb dolgot vinni. A gitáromat. Ilyenkor a tűz mellett nagyon jó a többiekkel énekelgetni. Gyorsan felkaptam azt is és már mentem. Amikor oda értem már mindenki ott volt, Taylort is beleértve. Már nem haragudtam rá, az msn-es dolog miatt. Mert akkor kicsit megsértődtem. De már elszállt. Lepakoltam és köszöntem. Már a tűz égett, és a többiek hoztak kaját amit megsüthettünk. Bár nem voltam éhes, azért még is ettem egy keveset. Aztán mivel látták a többiek hogy hoztam gitárt megkértek hogy gitározzak nekik. Én persze azonnal intézkedtem. Először egy olyan dalt játszottam amit mindenki ismert, és együtt tudjuk énekelni. Próbáltam olyan dalokat keresni a fejembe amit mindenki ismer. De szóltak a barátnőim hogy játsszak pár dalt a sajátjaimból. Így a kedvencemet kezdtem el, az I will be-t. Azt hiszem mindenkinek tetszett. Amikor énekeltem párszor Taylorra pillantottam, és azt láttam hogy teljesen le van döbbenve. Nem tudtam hogy jó vagy rossz értelemben. De folyton mosolygott így arra következtettem hogy jó értelemben. Utána még játszottam pár dalt, aztán pedig a srácok elmentek focizni vagy nemtudom hová. Én elraktam a gitárt és mivel Kíra Jace-l volt. Lili pedig valami másik pasival, így én elmentem sétálni egyet. És ki jött utánam? Taylor.
- Hé hová sietsz ennyire?
- Nem sietek sehová.
- Haragszol rám?
- Talán.
- Mert titkolózok.
- Talán.
- Szeretnéd tudni?
- Kösz nem.
- Amúgy nagyon szép volt az a szám. Ledöbbentem teljesen. Mondták hogy jó vagy de nem nagyon hittem el.
- Hát köszi szépen ez kúrva jól esett.
- Nem úgy értettem, hogy azt hittem rossz vagy. Hanem, nem tudom.
- Nem tudsz kicsit pontosabban fogalmazni?
- Bocsi.
- Hagyjuk inkább.
- Ne haragudj.
- De haragszok.
- De most mire?
- Hogy rossznak tartasz.
- Nem azt mondtam hogy rossz vagy.
- Csak azt hitted.
- Tudod én olyan vagyok hogy nem hiszem el addig amíg nem látom.
- Értem.
- Még versenyben vagyok?
- Micsoda?
- Tudod, még van esélyem azért a számért?
- Nincs
- Komolyan?
- Képzeld
- Ne légy már ilyen goromba. Mindenért felhúzod az orrod.
- Tudod elég rossz napom volt és nem kell hogy itt viccelődj velem.
- Jó de akkor ne rajtam töltsd ki.
- Kár volt idejönnöm.
- Ha megbántad akkor miért nem mész el?
- Ó tényleg azt akarod?
- Én nem, de úgy látom te igen.
- Hát szívesebben lennék az ágyamba mint itt. Nagyon nem volt kedvemre ez a sátorozás. De nem kell mindig itt őrködnöd mellettem.
- Ó akkor most én menjek el?
- Basszus, mondom hogy hagyj már békén most. – itt már majdnem csak kiabáltam.
- Jó akkor csá.
Nem érdekelt hogy megbántottam, tényleg rossz napom volt. Visszamentem a sátrakhoz hogy a gitárom elvegyem, és kicsit távolabb mentem ahol egyedül lehetek. Kellett egy kis egyedül lét. Zenélgettem megint, de hát nem tehetek róla. Mindig csak zenélnék. Egyszerűen nem tudta Taylor felfogni hogy kicsit egyedül akarok lenni. Meg voltam sértve, először is mert titkolózik, bár ez a titok nem is olyan nagy titok. Szinte majdnem biztos voltam abban hogy engem akar. A másik meg hogy első látásra azt hitte hogy rossz vagyok. Na ezt kikérem magamnak. A legjobban arra vagyok allergiás ha valaki aki nem is ismer, és úgy elkezd kritizálni. Bár lehet kicsit túlreagáltam. Nem tudom. Mindegy. Már kezdtem álmosodni ezért visszamentem a többiekhez, és lefeküdtem a Kíra sátrába. Szóltam neki, és ő is pár perc múlva már jött is lefeküdni.
- Valami baj van?
- Nincs.
- De látom.
- Tényleg semmi csak rossz kedvem van
- Szandra, ismerlek már. Te nem vagy ilyen. Én bántottalak meg?
- Dehogy.
- Hát akkor kicsoda?
- Taylor. Kritizál miközben nem is ismer. Próbál elhódítani, de ez most nagyon nem sikerült neki.
- Nyugi, biztos nem úgy értette.
- Nem tudom. Egyszer dicsér aztán meg kritizál. Nem tudja eldönteni hogy most akar-e vagy nem. Vagy csak játszik velem. Fogalmam sincs.
- Hé, nekem Jace szokta mondani hogy sokat beszél rólad. Ugyhogy tuti hogy nem akart megbántani. Meg kellene beszélned vele.
- Talán, de majd csak holnap.
- Ne veszekedjetek, tök édesek vagytok együtt.
- De nem is járok vele.
- Nem csak én vettem észre azokat a szikrákat köztetek.
- Szikra?
- Aha
- Na jó, talán kezdek beleszeretni. Nem tudom, teljesen összezavart. Át kell gondolnom a dolgokat.
- Békülj ki vele.
- Majd talán. De most ha nem haragszol aludni szeretnék. Már fáradt vagyok.
- Rendben, én is az vagyok. Jó éjt
- Neked is.