14 rész

Itt az új rész!! Remélem tetszeni fog:)


„Aztán elköszöntem a csajoktól, és én is lefeküdtem.”
Este sokat forgolódtam, bár ezek után nem is csodálkoztam. Nem volt rémálmom, pedig vártam. Szinte biztos voltam benne hogy rémálmom lesz, de megkönnyebbültem hogy nem volt. Reggel mikor felkeltem, egyből arra gondoltam hogy szörnyen nézhetek ki. És úgy is éreztem. A hajam szerte szét állt, és tiszta csipa voltam még. Alig láttam. De felkeltem, és belenéztem a tükörbe.
- Te jó ég! Hogy nézek ki.
Bizony, jól éreztem hogy rosszul festek. Mint aki a szénából mászott ki éppen. Habár este megfürödtem, de úgy döntöttem hogy most reggel is megfürdök. Akkor a hajammal nem tudtam volna mit kezdeni, ezért meg mostam, aztán megszárítottam. Hullámos hajam van /amit szeretek/ és az a jó hogy könnyű kezelni, mert tudtommal a legtöbb hullámos hajú lány ezzel bajlódik minden reggel. Szerencsés voltam. Felöltöztem, összefogtam a hajam és lementem a konyhába.
- Szia, na hogy aludtál?
- Jó reggelt. Viszonylag jól.
- Volt rémálmod vagy mi?
- Nem volt.
- Értem. Kész a reggeli.
- Akkor eszek.
Amíg ettem nem nagyon agyaltam semmin. Be volt kapcsolva a tv és azt néztem. Nem volt semmi különös benne. Aztán anyukám megszólalt:
- Figyelj csak, beszélgettünk apáddal hogy esetleg lemehetnél a nagyiéknál egy hétvégére, hogy megnyugodj meg hogy kicsit jobban érezd magad.
- Anya. Jól vagyok, tényleg. De ez nem rossz ötlet. Már rég aludtam ott. A többiek is jönnek?
- Hát arra gondoltunk, hogy mi családostul. És Taylor szüleivel tök jóba lettünk, így meghívnánk őket is. Ha neked jó?
- Tényleg? Ez tök jó. Mikor mennénk?
- Ezen a hétvégén.
- Felőlem okés.
- Ez azt jelenti hogy jóba vagy Taylorral?
- Anya.
- Mi az?
- Barátok vagyunk.
- Aha értem.
- Hívhatom Kírát?
- Ha szeretnéd.
- Persze hogy szeretném.
- Rendben.
- Megyek és felhívom.
Gyorsan felmentem és felhívtam.
- Szia Kíra.
- Szia, jaj de jó hallani a hangod.
- Köszi.
- Jól vagy? Minden rendben?
- Persze, persze. Nincs kedved kijönni sétálni, vagy átjönni hozzánk?
- De persze, mikor?
- Hát 10 perc múlva?
- Okés akkor átmegyek.
- Rendben. Szia.
- Szia
Lementem, és ott a bejáratnál megvártam Kírát. Közben elgondolkodtam, hogy Taylor még mindig nem tudja a telószámom. Pedig ideje lenne megadni. Na csak had harcoljon. De ha jobban belegondolok már megharcolt érte. Nagyon is. Ennyit csak érdemel, meg többet is. Aztán megjött Kíra.
- Sziaaa.
- Szija.
- Jaj de jó látni.
- Téged is.
- Nah menjünk akkor valamerre? Vagy csak menjünk be a házba?
- Menjünk sétálni a parkba.
- Rendben.
- Na és mesélj. Vagy nem szeretnél róla beszélni?
- Hát figyelj, nagyon rossz volt. De őszintén megmondom hogy annyira nem féltem, hogy ott volt Taylor.
- Aha értem.
- De amúgy kérdezni akarok valamit?!
- Mondd csak.
- Hétvégén lemegyünk a nagyiékhoz tudod arra a szép farmjukra, hogy kitisztuljon a fejem kicsit. És arra gondoltam ha van kedved gyere te is?!
- Ez tök jó ötlet. Megkérdezem anyukámat és felhívlak majd.
- Okés.
- És mi van veletek? Miről maradtam le?
- Á semmi különös. Érted aggódott mindenki.
- Tényleg? Ez jól esett.
- Persze. És szóval te meg Taylor?
- Mi van velünk?
- Jártok már?
- Nem.
- Ne már. Most viccelsz velem?
- Nem viccelek.
- Miért nem?
- Hát jobban mondva, nem tudom.
- Nah és ezt hogy érted?
- Hát tudod, ott ahol elraboltak minket, megcsókoltuk egymást. De azóta nem nagyon beszéltünk erről.
- Ajaj, akkor ott az alkalom. Nézz csak oda.
- Ott vannak Taylorék.
- Aha.
- És más csajokkal?
- Ó biztos csak haverok.
- Aha biztos.
- Féltékeny vagy?
- Nem. És te? Neked kellene annak lenni! Ott van Jace mellett valami cafka.
- Derítsük ki.
- Oké
Amikor elindultunk, olyan nagy hévvel vágtam Taylorékhoz. Hogy nem vettem észre az előttem lévő szőkőkutat. És hopp….. belesetem. Persze fehér felső volt rajtam. Nagyon jó. Ennél cikisebb helyzetben nem is lehetnék. És már megint. Nem hiszem el hogy Taylorékkal mindig „félmeztelenül” találkozunk. Emlékezzünk csak vissza arra a plázás dologra. Persze Taylorék egyből felfigyeltek erre. És szembe kerültem velük. Még jobb. Szerencsém volt hogy Kírán rajta volt a dzsekije, és gyorsan ideadta. Fel volt húzva a cipzárja és nem tudta lefelé húzni. Beakadt. Már csak ez hiányzott. Na de le tudta húzni, és el is romlott. Kiváló. De legalább nem az egész felsőtestem van kint. Mire kimásztam a kútból, addigra Taylor és Jace is odaért.
- Hová siettél megint ennyire?
- Sehová.
- Hát nem úgy látszik.
- Tetszik a látvány mi?
- Naná.
- És kik azok ott akikkel beszéltetek?
- No lám féltékeny valaki?
- Én? Dehogy! Ne nevetess. Kíra miatt kérdeztem.
- Haverok.
- Mi folyik itt? Taylor kik ezek a lányok?
- Sarah ő itt Szandra és Kíra.
- Ö helló.
- Taylor barátnője vagyok.
- Hogy mije?
- Barátnője.
- Úgy érti hogy barát aki lány.
- Nem úgy értem Taylor. Tudod hogy a barátnőd vagyok.
- Hogy micsoda?
- Semmi, semmi. Csak félre beszél.
- Taylor. Ne nézz hülyének lécci.
- És engem se nézz hülyének.
- Tudod, Taylor. Azt hittem te más vagy. De úgy látszik hogy ugyan olyan szánalmas vagy mint a többi srác.
- Tudod hogy ez nem igaz.
- Nem. Tudom hogy nekem van igazam. És még velem akarsz járni? Na tudod mit? Menj a fenébe.
Közben Jace „haver csaja” is odajött és ő is elkezdett nekünk prédikálni.
- Mit veszekedtek itt a barátnőmmel?
- Te ki vagy?
- Már elnézést. Én Jessica vagyok.
- Ó már elnézést én meg Kíra vagyok.
- És?
- Mi és?
- Mi van akkor ha te Kíra vagy?
- Mi van akkor ha te Jessica vagy?
- Mit leskelődsz te Jace után?
- Drágám, Jace a pasim. Ne hogy már megszabd mikor láthatom.
- Mit mondtál?
- Jól hallottad.
- Hé hölgyeim.
- Jace téged ki kérdezett?- mondták egyszerre.
- Vagy is nem, maradj csak itt és magyarázd el mi folyik itt.
- Ne már csajok. Szóval Jess hé, veled már végeztem. Kírával vagyok.
- Vagy mégsem.
- Hogy mondhatod hogy vége? Ha? Azt hittem még együtt vagyunk. Legalább is ezt mondtad tegnap előtt.
- Jace?
- Igen?
- Miről beszél?
- Semmiről.
- Ő is félrebeszél vagy mi?
- Aha
- És ti ilyen hülyének néztek minket. Szép megmondom. Két ilyen kis cafkáért elhagyni minket. Vagy végig hazudtatok?
- Nem hazudtam.
- Akkor miért csináltad? Hogy kiélvezd a helyzetet?
- Nem csak…
- Dik nézd már még dadog. Dadadaaa nyögd már ki.
- Nem hagyod.
- Még jó hogy nem hagyom. Menj már. Végig hazudtál. Szánalmas. Menj és élvezkedj ezen a Jess-n vagy kin.
- Ne már.
- De már. Csak nyugodtan.
- Nem hazudtam neked.
- Akkor mit hallgattál el? Azt hogy pityperékelsz egy másik csajjal? Ha? Na mondjad hallgatlak!
- Nem izéltem vele! Csak..
- Csak?
- Csak újra találkozgatunk.
- És én? Már nem is számítok? Szép megmondom. Már nem azért de ezért a kis szalmaszál nyeszle kis kúrváért hagysz el?
- Hé én is itt vagyok.
- Érdekes, eddig észre sem vettelek. Lehet apád láthatatlan volt.
- Muszáj veszekedni?
- Drága Jace, ez miattad van úgy hogy. De tudod mit? Én tőled jobbat érdemlek. Menj és „pityperékelj” ezzel a kis…
- Ki ne merd mondani!
- Jaj megszólalt már, láthatatlan kisasszony.
- Jobb lenne elhúznád a csíkot.
- Mert?
- Mert…
- Na mondjad dik.
- Mert felrúgom a segged.
- Na gyere.
- Majd máskor. Itt sokan vannak.
- Itt helyben eltaposnálak. De mivel a engem jóra neveltek, ezért szerencséd. Na páá
Közbe én még veszekedtem Taylorral. Aztán Kíra is odajött és elmentünk. A hétvégi „kiruccanás” Taylorékkal lefújva. Ha csak nem jön el. De akkor haza küldöm. Nem fogja a levegőt rontani azzal az ártatlannak tűnő fejével. Elég idegesek voltunk mindketten. Kíra is hazament meg én is. Amikor hazamentem azt hittem a düh szétrobbantja a fejem. Anyukám rá is kérdezett:
- Mi történt hogy ilyen ideges vagy?
- Ó hogy mi? Csak annyi hogy Taylorral összevesztem! Semmi más
- Min vesztetek össze?
- Hosszú
- De attól még jönnek velünk ugye tudod?
- Ha ők jönnek én nem, ennyi.
- Ne légy már gyerekes. Nem lehet ezt vele megbeszélni?
- Nem.
- Miért?
- Mert nem akarom még látni sem, nem hogy beszélgetni.
- Elfogsz jönni ugye?
- Na jó, igen el. De csakis azért hogy láthassam a nagyiékat.
- Rendben. Megkérdezted már Kírát hogy jön-e?
- Igen, azt mondta hogy majd felhív.
És amikor az utolsó betűt kimondtam már csörgött is a telefonom.
- Igen?
- Szia
- Nah jöhetsz?
- Igen mehetek. És mikor indulunk akkor?
- Csütörtök este.
- Akkor holnap után?
- Igen.
- Rendben, de szerintem addig még úgy is találkozunk.
- Szerintem is.
- És jön más is.
- Aha.
- Kik?
- Taylor családja. De nyugi nem érdekelnek majd. El leszünk mi ott.
- Öhm rendben és ugye Jace nem jön?
- Azt nem tudom.
- Remélem hogy nem, mert nagyon összekaptunk.
- Úgy mint én Taylorral. De azért be kell ismerni, ez elég szemét húzás volt tőlük.
- Az bizony. Na okés, majd beszélünk oké?
- Persze
- Szija
- Szija
Aztán letettük. A nap többi részében, nem sok mindent csináltam. És semmihez sem volt kedvem. Igaz, Taylorhoz nem sok közöm volt, de eléggé megbántott ezzel. Örülhet ha még majd szóbaállok vele. Lementem a földszintre,és bánatomat a zongorámba folytottam. Próbáltam zenélgetni, de aztán bejött anyukám, és látta hogy nem vagyok valami jó szinbe.
- Úgy látom eléggé összevesztetek?!
- Jól látod.
- És hogy nagyon megbántott?
- Aha.
- Na gyere beszélgessünk, meséld el mi történt.
- Anya, nem muszáj.
- Dehogy is nem. Na mond csak.
- Hát ez úgy volt hogy, tudod elhívtam Kírát beszélgetni, meg megkérdezni hogy jön-e a hétvégén. Ja és jön. Aztán elmentünk sétálni a parkba, és megláttuk hogy Taylor meg Jace, Kíra pasija, két lánnyal beszélgetnek. Mi pedig odamentünk és megkérdeztük hogy kik ők?! Taylor azt mondta hogy csak haverok, aztán pedig kiderült hogy a barátnője. És ugyanígy volt Jace-el is. Ott elkezdtünk veszekedni 6-an, aztán pedig eljöttünk.
- Hát ez nem volt szép tőle.
- Nekem mondod?! És még ő akart velem lenni.
- Tényleg?
- Igen anya, mit gondolsz csak úgy jó kedvéből sündörgött körülöttem?
- Hát tudtam hogy jóban vagytok, de hogy ennyire.
- Jaj nem úgy anya, annyira jóban azért mégsem. És már nem is leszünk. Már is hazúgsággal kezdi. Néha azt hiszem hogy csak a pénz miatt akar velem lenni.
- Ilyenre ne is gondolj kicsim. Biztosan nem. Lehet csak az ex-e és az a kiscsaj azt hitte hogy még nincs vége köztük.
- De anya. Ha tudja Taylor kivel akar lenni, akkor miért nem szakított vele?
- Hát ez igaz. Biztos van erre egy megfelelő magyarázat.
- Felőlem magyarázkodhat, nem nagyon érdekel. Pedig már komolyan kezdtem beleszeretni.
- Talán majd hétvégén ezt meg lehetne beszélni.
- Csak azt nem, hozzá se fogok szólni.
- Ne légy ilyen gyerekes.
- Anya, te mit csinálnál ha ez veled történt volna? Hmm? Szerintem ugyan ezt. Majd beszélek vele ha lehiggadtam. Meg amúgy is, most úgy teszek mintha olyan fontos lenne.
- Jó, rendben igazad van. De te érzed hogy fontos-e vagy nem.
- Most még magamat se értem.
- És mi van Kírával?
- Azt mondta most egyedül akar lenni, de lehet mindjárt átnézek hozzá. Elvégre ha én ki vagyok borulva akkor ő mégjobban. Gondolom azért csak szeretne valakivel beszélgetni.
- Biztos így van, menj csak. És ha nagyon ki van, akkor ha gondolod ott is maradhatsz este.
- Hát oké. Kösz anyu. Akkor megyek is, majd hívlak.
- Rendben, Szia
Egy puszit nyomtam az arcára, és már mentem is.