2011. január 9., vasárnap

Szandra Burke's life 53 rész

Tessék emberkék:D:D itt a következő rész! Remélem tetszeni fog mindenkinek:D



„Istenem” – mondtam magamban ledöbbenve. Hát persze, hogy csak nekem van ilyen szerencsém. Hogy lehet ez? Mit keres ez itt? Honnan ismeri Taylort? És miért van itt? – záporoztak magamban a kérdések. A szívem már a torkomban dübögött idegességem végett. Végem van – mondtam magamban még mindig ledöbbenten. Amikor Taylor észrevett a mosoly az arcáról immár búskomorrá változott és szomorú tekintetét gyorsan elkapta rólam, amiből az jött le, hogy nem örül annak, hogy itt vagyok. A mellette álló Chase, amikor észrevett ugyanolyan ledöbbenten nézett rám, ahogy én is, amikor megláttam. Fogalmam sem volt róla, hogy mit keres itt és mi köze van Taylorékhoz. Ha nem lett volna Taylor mellett, akkor azonnal elhúztam volna egy csendesebb helyre, ahol kideríthetném, hogy mit csinál itt.

- Na, menj oda hozzá! – bökött oldalba Alyson mosolyogva
- Majd talán később – fújtam ki a bent lévő feszültséget.

Jelenleg bárhol lettem volna csak nem itt. De azt sem tehettem, hogy csak úgy lelépek és elmenekülök a bonyodalmak elől, amit egyszer úgy is meg kell beszélni. Plusz a többiek sem néznék jó szemmel szerintem. Meg amúgy se tölteném szívesen egyedül a karácsonyt szóval… ezt ki is lőttem. Bár az sem jó, ha itt vagyok feszülten és szomorkásan. Nem tudtam, hogy menjek-e oda vagy várjak, míg Taylor oda jön hozzám. Már abban sem voltam biztos, hogy elmondom neki, hiszen ahogy láttam Chase jó barátja lehet, és ha megtudja, akkor biztosan vége a barátságuknak én meg nem akarom, hogy miattam vesszenek össze. Mennyi bonyodalmat tudok okozni magamnak és másoknak is. Meg sem érdemlem Taylort. Ő egy nagyon jó ember én meg csak fájdalmat okozok neki. Lehet, tényleg a szakítás lenne a legjobb, mert akkor már nem tudnám megbántani. Önző lennék, ha azt kérném tőle, hogy bocsásson meg aztán Chase-el pedig ha nem is örökre, de sokáig haragban lehetnek. Nagyon bonyolult ez. Tiszta hülye vagyok, hogy ezt csináltam. De… erre csak az a válaszom, hogy senki sem tökéletes.

Ezen elgondolkodásomban Taylor tekintete zavart meg. Úgy éreztem, hogy folyamatosan engem figyel, és amikor felnéztem jól érzékelve úgy nézett, mintha azt várná, mikor megyek oda hozzá. De most ahhoz túl sokan vagyunk itt, hogy beszélgethessünk. Csak ültem ott némán és bámultam Taylorra ugyanazzal a szomorú tekintettel, összezavarodva és idegesen. Közben a lányok csacsogtak mellettem, de nekem egyáltalán nem ott járt az eszem.

- Szandra, jönnél egy percre?! – szólalt meg anyukám és Debi a konyhából miközben a szendvicseket csinálták, ahol mellesleg Taylor is ült.
- Mmm.. igen – álltam fel még mindig hevesen verő szívemmel.

Taylort és az ő tekintetét kerülve, oda mentem anyuékhoz.

- Hozunk még be inni valót, addig csinálnál még néhány szendvicset a többieknek? – nézett rám anyu és Debi mosolyogva.
- Majd én hozok be – állt fel Taylor rám nézve, mielőtt megszólaltam volna.

Miután kiment, gyorsan kihasználtam az alkalmat, hogy Chase-el válthassak néhány szót.

- Chase. Hé – szóltam neki összehúzott szemöldökkel – gyere ide.

Rám nézett, majd hozzám sétált.

- Mit keresel te itt? – kérdeztem tőle ráncolt homlokkal.
- Ezt én is kérdezhetném – húzta fel a szemöldökét.
- Hogy én mit keresek itt? Én vagyok Taylor… barátnője. Vagyis remélem, még az vagyok. De ezt te is tudod.
- Nem, nem tudtam. Ha arra gondolsz, hogy a hírekből, esetleg Taylortól tudhatnám, hát képzeld, hogy nem tudom. Egy, sosem nézem a „sztár” híreket, kettő pedig Taylorral nagyon ritkán beszélünk - magyarázta
- De ki vagy te Taylornak?
- Az unokatesója.
- Ugye most szívatsz? – döbbenten kérdeztem a válaszára.
- Nem – ingatta a fejét – de egyébként nem úgy tűnik, mintha együtt lennétek – húzta el a száját.
- Hát… most nem beszélünk. De… hadd kérdezzek valamit! Mi a fenét adtál te nekem azon a hab partin. Raktál bele valamit abba az italba vagy mi? Ugyanis azt mondtad, hogy „áh, nem erős” aztán meg úgy kiütött, hogy… olyat csináltam, amit nagyon is megbántam.
- Úgy érted, azt, hogy… csókolóztunk?
- Úgy értem, hogy Te csókoltál meg és nem én – emeltem ki a Te szót.
- Jó, tényleg nem volt gyenge az az ital, de azt hittem, hogy nem fog ennyire kiütni.
- Oh, király – néztem rá dühösen.
- Gáz helyzet.
- Gáz helyzet? Gyakorlatilag megcsaltam a barátomat az unokatesójával. Ez nem csak gáz, de kínos is. És szinte biztos vagyok benne, ha meg tudja, akkor szakít velem és rád is fog haragudni. Mondd azt, hogy nem vagytok olyan jóba!
- Ő az unokaöcsém. Persze, hogy jóban vagyunk. Csak az a baj, hogy ünnepekkor szoktuk látni egymást.
- Hát… elájulok – forgattam a szemem és csaptam a homlokomra idegességemben – nem is tudtál rólam abszolút?
- Tudtam, hogy jártatok valamikor, de hogy megint?? Azt nem.
- Tök jó – bólogattam elhúzott szájjal – mondhattad volna, hogy van valami közöd hozzá! – pirítottam rá.
- Azt hittem, hogy nem érdekel.
- Hinni a templomba kell – ingattam a fejem
- Akkor ne mondd el neki.
- Hülye vagy? Üljek itt jó pofizva neki miközben tudom, hogy hibás vagyok. És ezt amúgy se hagyja a lelkiismeretem.
- Figyelj kislány….
- Te engem ne becézgess oké? Nem is ismersz és ráadásul egy nagyon gáz helyzetbe hoztál, amiből valahogy muszáj kikecmeregnem szóval ne kislányozz itt nekem – emeltem fel rá a hangom.
- Jól van, na! Azt akartam mondani, hogy akkor majd én beszélek vele.
- Még csak az kéne! Majd én beszélek vele!
- Jó, de ha gondolod…
- Nem gondolok semmit! Csak hagyj! – fújtam ki a levegőt.
- Itt meg mi folyik?! – ugrottam meg Taylor hangjára, ahogy megfordultam és néztem a gyanakvó szemeibe.
- Hát ööh…. – kezdtem el hebegni-habogni idegességemben.
- Csak beszélgetünk – válaszolt lazán Chase.
- Aha – bólogatott és tette le a kezében lévő italokat.

Láttam rajta egyszerre a sértődöttséget és a szomorúságot, de nem szóltam neki és ő is ugyanezt tette. Mintha ott se lennék, át ment a nappaliba a többiekhez. Pedig azt hittem, hogy ott marad és tudunk néhány szót váltani vagy valami. De semmi. Viszont hírtelen az ajándéka jutott az eszembe. Oda akartam neki adni, de meglepetés szerűen. Valahogy fel kellene csempésznem a szobájába úgy, hogy ne vegyen észre. Gyorsan a táskámat a vállamra akasztottam majd hírtelen ötlet szerint Debinek szóltam, hogy felmegyek a fenti mosdóba. Viszonylag könnyen ment és úgy láttam, hogy Taylor sem nézett épp mikor felmentem. Bementem a szobájába és kis gondolkodás után, végül leraktam az ágyára, ahol biztosan észre fogja venni. Amikor leértem, már Taylor hűlt helyét láttam és hírtelen a telefonom rezgésére ugrottam meg. Elővettem a zsebemből és meglepődött arccal néztem a képernyőre, ami egy Taylortól jött üzenetet jelzett.

„Azt hiszem beszélnünk, kellene. Kint vagyok a teraszon”

Azt hiszem én is – mondtam magamban. Visszacsúsztattam a telefont a zsebembe, leraktam a táskám majd lassan kisétáltam a teraszra, ahol már zsebre dugott kézzel és szomorú képpel várt engem.

- Hey – mentem közelebb idegesen.
- Hey – nézett rám – teljesen eltűntél már egy hete. Sajnálom, ami történt, de miért nem vetted fel a telefont és miért nem hívtál vissza?
- Én is sajnálom – néztem rá
- Rendben, de miért?
- Túl gyáva voltam – húztam el a szám
- Most nem értelek.
- Van valami… amit már rég el kellett volna mondanom – hajtottam le a fejem.
- Na, és mi az?
- Nem is tudom, hogy kezdjek bele – motyogtam – mondtam, hogy Miami-ba még két srác is velünk lesz.
- Igen! – ráncolta a homlokát gyanakvóan.
- Szóval… aznap este egy hab partiba mentünk és tök jó volt meg minden. Nagyon jól éreztük magunkat. De ittunk is. Bár én csak kettőt ittam, de a második az rendesen kiütött.
- És?
- Táncoltam egy sráccal, aki szintén nem volt már tiszta. És szóval… az történt, hogy… öhm… megcsókolt – mondtam ki.
- Mit csináltál? – dülledtek ki a szemei.
- Ez még nem minden. Az a srác… Chase volt.
- Az… az unokatesóm Chase? – nézett rám ledöbbenve.
- Ühüm – bólogattam elhúzott szájjal – hidd el, hogy nagyon szégyellem magam és nem akartam. Nem voltam önmagam. Nem bosszúból csináltam meg semmi. Egyszerűen a pia hatása volt. És… Sajnálom – néztem a szomorú szemeibe.
- Nem te mondtad nekem, hogy ha valamit tennél, azonnal felhívnál meg ilyesmi? Nem? – ráncolta a homlokát – vagy nem te voltál, aki kiakadt egy kis… flörtölés miatt?
- De és tényleg nagyon sajnálom. Elismerem, hogy gyáva voltam eléd állni és elmondani, de tanultam a hibámból.
- Ráadásul Chase-el? Az unokabátyámmal?
- Nem tudtam, hogy a rokonod. Fogalmam sem volt róla.
- El se hiszem – ingatta a fejét
- Taylor, én… ne haragudj. Nem akartam – szorult össze a gyomrom – tudom, hogy hibáztam, de túl tudunk ezen lépni nem igaz?
- Nem tudom – ingatta a fejét

Szomorú és fájdalmas tekintetéből levettem, hogy valószínű, hogy most fog szakítani, ami miatt elkezdett könnybe lábadni a szemem. Nem akarom elveszíteni, mert szükségem van rá. Ez egy olyan érzés, amit nem lehet elmagyarázni. Olyan vagyok nélküle, mint a csillag égbolt nélkül, vagy mint a virág gyökér nélkül, ami hamar elhervad és nem éled fel többé. Olyan közel érzem magamhoz, és most mindent tönkretettem. Csak ott álltunk némán, Taylor pedig rám se bírt nézni.

- Mondj valamit! – mondtam neki a csöndet megtörve.
- Nincs mit mondanom – ingatta a fejét.

Ez a mondat ismét egy fájdalmas érzést szorított belém. „Nincs mit mondanom” – játszottam vissza ismét. A kínos csend beálltával, néhány perc múlva Taylor csöndben, szó nélkül otthagyott és bement a házba. Azt hiszem ennyi volt…

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!Ugye most nem fog vele szakitani:na mind1 várom a kövit puszi niki ja és nagyon jó lett,tényleg nem ő rá számitottam

XxbellaxX írta...

OOOOoooooo..........NAgyon bizakodom hminden rendbenlesz!!!!! Várom a kövit!!!Nagyon tetszett amúgy :D

szandíí* írta...

Nem kell megijedni:D lesz még konfliktus:P majd meglátjátok:D köszi nektek:DLL

Erna000 írta...

szia!
nagyon jóó lett.ha én taylor helyében lennék én hagynám hogy még egy kcsitit hahy szívjon a csaj
:D :D :P xD
siess a kövivel!!
puszi,Erna

szandíí* írta...

szija Erna000:D hát közel jársz, de majd meglátjátok:D remélem holnap fel tudom rakni:D attól függ hogy haladok a részekkel:D köszi:D

Megjegyzés küldése

You can replace this text by going to "Layout" and then "Page Elements" section. Edit " About "

Üzemeltető: Blogger.